A boldogsághoz valójában bátorságra van szükség
Szeretünk mások veséjébe látni, megpillantani igazi arcát, teljes, lemeztelenített valóját, de félünk láttatni mindezt önmagunkban, rettegünk, hogy valódi énünk, amit fel tudunk ajánlani – nem elég. Ha tiszta érzelmekre vágyunk mégis a sebezhetőség, a fedetlen, retusálatlan, igazi arcunk, és a kipakolt múltcsomagunk az egyetlen út. A sebezhetőség vállalása bátorság, annyi, mint megszeretni valakit, aki nem is biztos, hogy viszontszeret, aki talán nem is képes megadni érzelmi biztonságunkat, aki akár el is hagyhat minket egyetlen szó nélkül, vagy aki éppen hű lesz mindhalálig, vagy megcsal, megszégyenít holnap.
