2023
2022
2019
2018
Nézze meg példaképeinket a többi kategóriában is!
Czuppon Péter 48 éves, a Széchenyi Zsigmond Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola néptáncpedagógusa, valamint gyermek-, ifjúsági és felnőtt táncegyüttesek vezetőjeként formálja tanítványait. Egyszerre szigorú és szeretetteljes oktató, aki mély alázattal és tudással neveli a fiatalokat a magyar hagyományok iránti tiszteletre. Olyan egyedi figyelemmel, gondoskodással fordul tanítványai felé, hogy a csetlő-botló gyerekeknek is át tudja adni a táncból fakadó örömet. Péter a tánc révén nemcsak közösséget épít, hanem életre szóló barátságokat és útravalót ad tanítványainak. Életszemléletével, példamutatásával, a tánc szeretetével formálja és tanítja a fiatalokat. Olyan értékeket közvetít, melyek a jövő generációját teszik jobbá. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy 5 egykori tanítványa jelölte, köztük olyanok, akiknek ma már a gyerekeit is tanítja.
Kőrös András, vagy ahogy tanítványai ismerik, „Bandi bácsi” 76 éves atlétika edző, aki több mint ötven éve dolgozik az atlétika utánpótlás nevelésében. Tanítványai közül sokan országos bajnoki címeket szereztek különféle atlétikai számokban, és többüket utánpótlás-válogatottként is számon tartották. Pályafutása alatt mindig kiemelt figyelmet fordított arra, hogy a sport iránti szenvedélyen túl a fiatalokban a kitartást, csapatmunkát és felelősségérzetet is erősítse. Igazi közösségeket épített, ahol a humor és a kemény edzések egyaránt helyet kaptak, és nemcsak a sportban nevelte tanítványait kitartásra és csapatmunkára, hanem életre szóló értékeket is adott számukra. Hitvallása szerint a sport lényege az az öröm, amit az ember ki tud hozni belőle.
Bár tanítványai közül sokan felnőttek és eltávolodtak a sporttól, máig az életüket meghatározó példaképként tekintenek rá. Olyannyira, hogy a díjra kilenc mára már felnőtt tanítványa jelölte.
Huszár Árpád, az Erdélyi Godako Ökölvívó Sportklub Egyesület alapítója és elnöke, 53 éves vállalkozó és ökölvívó edző, aki a székelyföldi Gyergyószentmiklóson egy egyedülálló utánpótlás-nevelő sportklubot működtet. 2015-ben alapította meg a klubot, és sportolói azóta több mint 300 érmet nyertek hazai és nemzetközi versenyeken, köztük Európa-bajnokságokon és világbajnokságokon. Nagy hangsúlyt fektet a sportolók mentális fejlődésére is: közösséget épít, amelyben a fegyelem, kitartás és önbizalom fejlesztése mellett figyel a sportolók tanulmányi előmenetelére is. Árpád számtalan nehéz sorsú fiatalnak biztosít olyan kitörési lehetőséget, amely egész életük alakulását pozitív irányba fordítja. A közösség tagjai számára nemcsak edző, hanem apafigura is, aki az élet minden területén a helyes irányba vezeti őket, biztosítva számukra egy sikeresebb jövőt.
Keszthelyi Tibor, 63 éves a KSI utánpótlás vízilabdaedzője. Korábban sikeres vízilabdázó, aki 138-szoros nemzeti válogatott, ifjúsági EB ezüstérmes, az Olimpiát pótló Barátság Versenyen ezüstérmese, megszámlálhatatlan további nemzetközi eredményeit felsorolni sem tudjuk. Ám ő mégis 1998-ban induló edzői karrierjében és a korosztályos utánpótlás válogatott sportolók kinevelésében teljesedik ki mind a mai napig. A Magyar Vízilabda Szövetség korosztályos up válogatottak szövetségi edzői közül a legtöbbet foglalkoztatott szakember, a Magyar Olimpiai Bizottság utánpótlás nevelési Héraklész programjának kiemelt edzője, 18 tanítványa utánpótlás európa- és világbajnok, illetve ezüst- és bronzérmes.
Igényes, végtelenül precíz munkája, kiváló teherbírása, páratlan szakmai felkészültsége, kiváló pedagógiai érzéke mind a fiatalabb edzőkollégák, mind a neveltjei számára magas mércét jelent. Korábbi válogatott tanítványai közül többen már ugyancsak edzők.
„Tibi bácsi” az a nevelőedző, akiért rajonganak a tanítványai. Minden egyes szava szentírás számukra, ő a második apjuk, a szó legszorosabb értelmében. Értékrendjében első a gyerekek érzelmi biztonsága, erkölcsi és értelmi fejlődésük és csak ezután a sportági kibontakozásuk. Kivételes képessége, hogy szakmailag és emberileg is azonnal ráhangolódik az összes korosztály munkájára.
Az emberi és szakmai hitelesség stabil bázisa a fiúk számára a szenzitív serdülőkorban, amikor a legnagyobb szükségük van arra, hogy célokat, iránymutatást kapjanak, értékrendet építsenek be életük mindennapjaiba. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy nála történik a legkevesebb lemorzsolódás a sportpályafutások alatt. A fiúnevelés és férfivá nevelés, a csapatépítés ikonja sportágában, a magyar sportban.
Kollégái és környezete számára is ugyanazt jelenti, mint a gyerekeknek: emberi és szakmai nagyságot, amit követni lehet, de utolérni csak nehezen. Gyermekek százai nevelkedtek a keze alatt, sajátították el azt a tudást, emberséget, amellyel kiemelkedhetnek környezetükből, és egy nap önmaguk is példaképpé válhatnak majd az elkövetkező generációk számára.
Komáromi Tibor, 59 éves háromszoros világbajnok, olimpiai ezüstérmes, Európa-bajnok birkózó, egy ideje pedig sikeres edző és szövetségi kapitány. A Csík-Ferenc díjas, Mesteredző, aki előbb 1994-től 1996-ig, majd 2001-től 2006-ig a felnőtt kötöttfogású válogatott szövetségi kapitányaként fényes érmekig terelgette csapata tagjait, s aki 2004-ben olimpiai bajnoki címig vezette Majoros Istvánt, immár 15 éve a Monor SE Birkózó szakosztályának Vezető edzője.
10 évesen kezdett birkózni a Ferencvárosi Torna Club-ban, saját bevallása szerint is a sportnak köszönheti, hogy nem kallódott el, hiszen az akkori úgynevezett kulcsos gyerekek közül sokan tévedtek törvénytelen útra. Őt az élsport, a sportág szeretete, az akkori birkózó közösség ejtette rabul és tartotta meg. Sikeres sportkarrierje után úgy érezte, hogy vissza kell adnia annak a sportnak, a közösségnek, amelytől ő maga annyit kapott, ezért fordult az edzői pálya felé.
Nemcsak sportolókat nevel, hanem felelősséget érez a kezei között nevelkedő gyerekekért, hiszi, hogy az élet minden területén példák kell mutatni számukra. Az alázata a sportág és versenyzői iránt nap, mint nap lenyűgözi környezetét. A folyamatos fejlődés-önfejelesztés érdekében állandóan tanul, úgy érzi, ha kinyit egy kaput, akkor csak egy új, ismeretlen világ tárul elé, ahol még többet tud fejlődni. Jelenleg is tanulmányokat folytat a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemen, hiszen vallja, hogy tudás szintjének emelésével az új hasznos ismeretek beépítésével magasabb szinten végezheti munkáját.
Úgy érzi aktív sportolóként mindent elért, amit szeretett volna, elégedett a pályafutásával, azonban mesterként egyre többet és többet szeretne visszaadni. Számára most már az az elsődleges, hogy versenyzői válthassák valóra saját álmaikat.
Ám neki mindez nem elég – igyekszik úgy élni, hogy az élet többi területén is példaként szolgálhasson a gyerekek számára.
Vukics Ferenc, 50 éves alezredes, három gyermek édesapja, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának egykori oktatója. Közel ezer tiszti hallgatót tanított lőkiképzésre, harcászatra, túlélésre, műszaki robbantástechnikára, katonai közelharcra és katonapedagógiára. 35 év katonai szolgálatból 26 évet töltött a magyar katonai felsőoktatásban.
Ferenc a magyar hagyományokon nyugvó harcművészeti és életmód rendszer, a baranta megalkotója, melynek népszerűsítésére mintegy háromezer bemutatót, előadást tartott, s azóta nyolc országban, majd száz településen, máig mintegy kétezer fiatal foglalkozik e harcművészeti stílussal. A baranta rengeteg magyar fiatalnak tudta megadni a Férfivá váláshoz szükséges kereteket, adott lehetőséget a személyiségfejlődésre és mutatott irányt a természettől elszakadt ember számára.
Kezdeményezésére 2008-ban megalakult a Magyarok Szövetsége Mozgalom, amely a Baranta közösségalkotási eredményeire támaszkodva 640 településen hozott létre új közösséget mintegy 130 000 taggal. Az ennek nyomán általa kezdeményezett Kurultáj sikerein felbuzdulva életre hívja a Magyarok Országos Gyűlését, melyet azóta már 9 alkalommal rendeztek meg és melyen több százezer ember vett részt.
Saját bevallása szerint közösségvezetési problémák, eljárások, oktatási módszerek, edzésmódszerek, civilizációs problémák, harcvezetési eljárások kutatásával és oktatásával foglalkozik. Ám a kis zalai faluból származó Ferenc igazi mester, nemcsak emberfeletti fizikai teherbírása, fizikai, pszichikai tűrőképessége, türelme, emberszeretete, példamutató férfi, férj, apa szerepben való helytállása miatt, hanem azért is, mert mind a MOGY, mind pedig az Országos Baranta Szövetség kapcsán az évtizedek kemény munkájával felépített rendszereket átadta korábbi tanítványainak, hogy azokat az általa tanultak alapján működtessék és éltessék tovább legjobb tudásuk szerint.
Munkájának hatására egész Kárpát-medence szerte százezrek változtatták meg életvitelüket, közelebb kerülve a magyar hagyományokhoz, a szerves közösségekhez és a természethez. Ám ő még most sem tétlenkedik, mára már az egyik legnagyobb média jelenléttel bíró, folyamatos elemzéseket végző és megosztó biztonságpolitikai szakértő.
1971-ben a Corvinus Egyetem jogelődjén végzett kitűnő eredménnyel, ekkor kezdte felsőoktatói pályafutását. 1980-ban kandidátusi, 1991-ben MTA doktori fokozatot szerzett közgazdaságtanból. Hosszabb ideig dolgozott a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán, a Közgázon, Győrben, Gödöllőn, és a Műszaki Egyetem Gazdaságtudományi Karán. Volt dékánhelyettes, dékán, és a mai Corvinus Egyetem rektorhelyettese. Vendégoktatóként dolgozott az Amerikai Egyesült Államokban, Angliában, és Ausztráliában. Pályafutása során nagyjából huszonötezer egyetemistát tanított. Bevallása szerint sokat tanult tőlük. Kiemelt oktatási elve, hogy hallgatói ismerkedjenek meg tárgyhoz tartozó valamennyi nézettel, ám a preferenciák személyre szabott kialakítását rájuk bízza. Kiemelkedő fontosságúnak tartja, hogy a sors igen kegyes volt hozzá, mert hat olyan közgazdász-tanár mentora lehetett, akik ma már nemcsak a hazai vizeken játszanak jelentős szerepet. A sport, a filmek , a szépirodalom, és a szótárgyűjtés szakmai élete szerves kiegészítői. Jelölői szerint bár szakmai útja is kiemelkedő, azonban személyében tanítványok tömegei olyan mesterre találtak, aki megtanította nekik, hogy a közgazdaságtan nem elmélet, hanem társadalmi, emberi valóságot épít. Mindig nyitott ajtaján bárki bemehetett szakmai, magánéleti, munkahelyi, családi problémájával, melyeket teljes odafordulással hallgatott meg és egy-egy jól elhelyezett, amolyan Veress Tanár Úr-os mondattal rakta helyre. Emberek ezreit terelte a sport, az egészséges táplálkozás felé. Példájával sajátos életszemléletet közvetített.
Gergely István (Tiszti) egykori római katolikus pap, címzetes esperes, közösségszervező, a fiatalok pasztorálója. Neve székely-magyar szimbólummá vált. Híveivel a falurombolás idején – 1988/89-ben – kalákában felépítette a csíkcsomortáni templomot, amelyet Boldogasszonynak, a Magyarok Nagyasszonyának ajánlottak fel. Társszervezője volt az Ezer Székely Leány Találkozónak, főszervezője a Csíksomlyói Ifjúsági Találkozóknak. A csíksomlyói Hármas Halom oltárszínpad építtetője, mely a mai napig a csíksomlyói búcsúk színhelye. De nevéhez fuzodik a Csíksomlyói Magyarok Nagyasszonya kupola és szobor és Csíkcsomortán központjában a „Kárpátok őre” emlékszobor is. Fiatal kora óta munkált benne, hogy a magyar nemzetet akarja szolgálni. A papi hivatást is ezért választotta a Ceausescu korszakban: úgy érezte papként több áldozatot tud hozni nemzetéért és mert család nélkül kevésbé fogható. 1990-ben néhány utcára került fiatalt fogadott be a plébániára, s az ő atyai gondoskodása nyomán hétről hétre többen lettek. Mígnem 1992-ben létrehozta a Csibész Alapítványt, amely az eltelt harminc évben már több száz árvaházi fiatalnak biztosít családi otthont, családalapítási feltételeket és munkahelyet. A papi pályát követően családot alapított, ugyanakkor tovább növelte szolgálata hatókörét. Hasonló érzelmű értelmiségiek, de bármilyen társadalmi rétegből származó magyarok, nála mindig nyitott kapura találnak határon innen és túlról. Általa számtalan kapcsolat, kezdeményezés, kör alakult ki, aminek közvetlen vagy közvetett úton Tiszti az elindítója, támogatója vagy éppen működtetője. A közösségek mellett politikusok, menedzserek, társadalmi hatással bíró vezetők, szolgálatot vállalók és fiatal útrakelők lelki vezetoje és szellemi atyja ma is. Gergely István Tiszti évtizedek óta megkerülhetetlen alakja a magyar hagyomány, kultúra és közösség megtartásának.
Feleségével, Darida Csillával karöltve kosárlabda élsportolói múlttal a háta mögött évekkel ezelőtt isteni küldetésként, hívást érezve életét arra tette fel, hogy a sportág szempontjából „hátrányos” helyzetű települések fiataljaival ismertesse meg a kosárlabda szépségeit. Az motiválta, hogy a vidéki gyerekeknek valami értékeset nyújtsanak és a sportot eszközként használva tanúságot tegyenek a hitükről. E szolgálaton keresztül mára tíz zalai illetve békési kistelepülésrol, több mint 1000 gyereket tereltek a kosárlabda országos vérkeringésébe. Jelenleg 17 saját nevelésű játékos – többek között Lentibol, Zalalövőről, Szarvasról, Zalaszentgrótról, Bocföldérol, Szentpéterfáról – került be a Nemzeti Kosárlabda Akadémiák képzésébe, ahol ingyenesen nemzetközi szintű ellátásban és szakmai képzésben vehetnek részt. Tizenhárman a pécsi Rátgéber Nemzeti Kosárlabda Akadémia kollégium lakói, további négy lány pedig a soproni Darazsak Nemzeti Kosárlabda Akadémián pallérozódik. Mindemellett a sporttámogatási rendszerek és saját vállalkozásaik segítségével évek óta sorra újítják fel a vidéki intézmények tornatermeit és szabadtéri sportpályákat létesítenek. Ennek fejében 10 évig használhatják e sportpályákat, ám a tulajdonos az oktatási intézmény marad, ezzel színvonalas körülményeket teremtve a vidéki sportolni vágyó fiataloknak. Olyan mester, aki belátást enged családi életébe is, hiszen vallja, hogy nem minden növendékéből lesz kosaras, de mindannyian olyan együttműködési normákat tanulnak, szakmai és erkölcsi alapokat kapnak, melyet az élet bármely területén tudnak hasznosítani.
44 éves tízszeres magyar bajnok, ezüstérmes Európa bajnok vívó, mesteredző, a háromszoros olimpiai bajnok Szilágyi Áron, valamint a bronzérmes magyar vívóválogatott vezető edzője. A Kertvárosi Auxerre Focisuli egyik alapítója és vezetője. Több fronton is pozitív példaképe a magyar sportolóknak. A fiatalon elért vívóeredményei után egy szerencsétlen térdsérülést követően képes lelkileg felállni és újra gondolni magát: a vívóedzősködés felé fordul. Tíz évig dolgozik Ázsiában, ahol a hong kongi és a szingapúri válogatott edzője is volt. 6 éve tért vissza Magyarországra Szilágyi Áron mestereként. A többi már történelem… Edzői pályafutása alatt fiatalok százainak mutat példát mind szakmailag, mind emberileg. Akármekkora sikereket ért is el Szilágyi Áronnal és a vívóválogatottal, mesteredzői képességeit a labdarúgásban is kamatoztatja. Megalapítja és vezeti a Kertvárosi Auxerre focisulit. A mai napig pozitív minta a gyerekek előtt az a céltudatosság, kitartás, törődés, elhivatottság, higgadtság és hit, ami belőle sugárzik tanítványai felé. Nincs olyan edzés, hogy ne üdvözölné egyesével a gyerekeket vagy ne lenne egy-egy jól irányzott, biztató mondata hozzájuk. Fizikai fejlesztésük mellett legalább akkora hangsúlyt fektet a közösség fejlesztésére, a csapattá válásra és a játékosok mentális fejlesztésére. Emberi hozzáállása, a gyerekekkel való kapcsolata példaértékű ezen a területen is. A fent felsorolt értékek és eredmények mögött kiemelkedő példaként áll az a családi összefogás, ami Decsi András hátterét adja. Öccse Tamás, az általa edzett vívóválogatott tagja, édesapja a Kertvárosi Vívó Sportegyesület elnöke. Sokan úgy tartják, amihez egy Decsi hozzáfog, sikerre van ítélve. Csak azért érti meg, hogy milyen erő, egység lakozik a Decsi családban, aki együtt látja őket.
51 éves pécsi jogász. 2015-ben a Pécs városának vonzáskörzetében lévő baranyai településen Hosszúhetényben nyitotta meg kapuit az általa megálmodott és megvalósított Jurtafalu. Gábor elkötelezett híve a magyar hagyományok ápolásának és örökítésének. E szellemtől vezérelve szervezi és vezeti nyári gyerektáborait, ahol évente több száz gyermeknek nyújt feledhetetlen élményt és tudást eleink hagyományaiból. A fiataloknak szervezett táboraira a közös alkotás és munka, a kölcsönös segítségnyújtás jellemző, a cél pedig a közösség erejének megélése, a digitális világtól való elszakadás mellett. Bár a mai világban megkérdőjelezzük, hogy gyermekeink tudják-e jól érezni magukat a virtuális valóságon kívül, az évről évre visszatérő gyerekek bizonyítják, hogy igenis fel lehet kelteni az érdeklődést a kézzelfogható dolgok iránt is. Nem pusztán a fiatalok tapasztalhatják meg a Jurtafalu különleges hangulatát, hanem az évente rendszeresen a Jurtafaluban szervezett hagyományőrző programok, aktivitások lehetőséget biztosítanak mindenkinek a hétköznapok és a digitális kor sűrűjéből való kiszakadásra, a lélek feltöltésére, felemelésére. Gábor már második éve szervezi és vezeti a Férfiak Klubja által megálmodott Apa-Fia és Apa-Lánya táborokat, amelyek az apa-gyerek kapcsolat megszilárdítását, a közös élményszerzést, minőségi időtöltés élményének megtapasztalását szolgálják.
Tanszékvezető egyetemi tanár, az MTA doktora, hazai és nemzetközi szinten is jegyzett tudományos munkássággal rendelkező belgyógyász és sportorvos. Felsorolhatatlanok a szakmai eredményei, kiragadva közülük néhányat: a Magyar Sporttudományi Társaság elnöke, az amerikai orvostársaság (ECSS) tagjaként a „Mozgásgyógyszer” program hazai koordinátora, közel 40 pályázat téma- ill. altéma-vezetője, több mint 300 publikáció kötődik a nevéhez. Mégsem csak kiemelkedő szakmai teljesítménye és kvalitásai miatt jelölték a Gránit Oroszlán Példakép Díjra: olyan erkölcsi és emberi értékek mentén éli az életét, mely mindannyiunk számára példa értékű. Amit mind a 7 jelölője kiemel vele kapcsolatban, a szakmai teljesítménye mellett, az az emberség és a humánum. Közelebbi és távolabbi kollegái között is mindig minden körülmények között észreveszi, ha bajbajutott embertársainak segítségre van szüksége. Ő cselekszik is: hol egy anyagilag, családilag kilátástalan helyzetbe jutott távoli kollégát segít saját pénzből és támogat erkölcsileg, hol a tudományos világba gyesről visszatérő anyukát karol fel szakmailag. Sokat tesz a fogyatékossággal élő egyetemi hallgatók tanulási lehetőségeinek bővítéséért. PhD hallgatói a magas szintű oktatói tevékenysége mellett humánus magatartását, számos esetben megnyilvánuló empátiáját emelik ki. Jelölői, közvetlen és távolabbi kollégái, volt diákjai szerint minden helyzetben igyekszik meglátni a jót. Mind emberi, mind szakmai kapcsolataira a „win-win” és az „élni és élni hagyni” elve érvényesül. Mindenki tiszteli lendületét, tenni akarását, emberi hozzáállását és a problémák megoldására való törekvését, akár saját, személyes áldozatok árán is. Ő nem mondja, nem tart róla előadásokat, hanem egyszerűen csak segít, támogat: így él, szerényen, alázattal minden nap.
55 éves, VI. DAN-os judomester, cross-tréning edző, pszichológus, üzleti és sport-coach. 2006-ban alapította meg a Veresegyházi Küzdősport Egyesületet, amely az eltelt 15 évben a kistérség egyik meghatározó harcművészeti központja lett, s tanítványai számos országos és világversenyen szerepeltek több sportágban, mint judo, kettlebell sport, kempo, sumo, sport-jitsu. Számos világ- és Európa-bajnok edzője, mentális felkészítője. Ő egy olyan egyesületet teremtett a mai rohanó világban, ahol a gyermekek testi és szellemi egészsége az ELSŐ. Náluk nem kötelező a versenyzés, nincs a gyerekeken a mai sportéletben tapasztalt nyomás. Azonban ha megszületik a gyerekben a belső igény arra, hogy megmérettesse magát, biztosítva van a lehetőség, a támogató háttér. Nemcsak a fizikai fejlesztésre koncentrálnak, hanem a mentális felkészültségre is nagy hangsúlyt fektetnek. Ilyés Gyula egyesülete igazi közösség, a gyerekek tanulmányaira is odafigyel, szükség esetén mentorálást, korrepetálást kapnak kortársaiktól. Megfelelő biztonságos környezetben, tanulószoba jelleggel készülnek a tanulópárok! Saját könyvtárat is létrehozott, ahonnan a tagok könyveket kölcsönözhetnek, ha cserébe az olvasottakat megosztják a többiekkel. Szerinte a legfontosabb, hogy a tagok egy igazi közösség értékes részének érezhessék magukat, hogy támogassák egymást a felkészülések, edzések során, illetve a magánéletben is igazi barátokká, egymást segítő társakká váljanak. A hivatásában arra törekszik, hogy egészséges, becsületes gyermekeket neveljenek, akik hozzá hasonlóan a sportolás szerelmeseivé válnak, és képesek rendületlenül küzdeni az álmaikért. A fiatalok mellett Ilyés Gyula sikeres élsportolókkal, olimpikonokkal is foglalkozik, akiknek sport-coach-ként ad tanácsokat, melyeket az életük bármely területén kamatoztathatnak.
60 éves, Gödöllőn több mint 20 éve tart önkéntes munkában szabadidős gyerekfutballt a Szent Imre Katolikus Általános Iskolában, és közben közösséget épít. Hogyan? Úgy, hogy Laci bácsi kezei között a fiúk észrevétlenül odafigyelést, hitet, emberséget, empátiát, kommunikációt, egészséges versenyszellemet, tiszteletet tanulnak, hogy miközben „csak” fociznak, „csak” játszanak. Folyamatosan szervez, tanácsot ad, szeret, odafigyel, kérdez, jelen van. A férfiközösség a legkisebbtől a legnagyobbig szeretettel tanul tőle, követi őt, legyen szó a családtáborok hajnali focijáról, egy közös meccsnézésről, vagy az apáknak és fiaiknak szervezett horgásztáborokról. Ő még 5 unokája mellett is fáradhatatlanul mindenkié. Egyetlen hívó szavára 2018. szeptemberében régi és új tanítványai, szüleik, a közösség férfi és női tagjai, összesen mintegy 500 fiatal és kevésbé fiatal vett részt a beteg gyerekek gyógyulására szervezett, általa és barátaival által életre hívott jótékonysági focitornán.
63 éves, néptáncművész, tanár, címzetes főiskolai docens, számos szakmai díj (Népművészet Ifjú Mestere, 1986/87-es évad legjobb néptáncos Nívódíj, Harangozó Gyula-díj, Táncoktatásért Díj) díjazottja. A Magyar Táncművészeti Egyetem tanára. Munkahelyén kívül sok helyen tanít, adja át tudását mindazoknak, akik befogadják. Óriási szaktudású, alázatos, szerény, szorgalmas, kiszámítható, humoros, tudását megosztó, hazaszerető, családját szerető, társaságkedvelő, jóindulatú, nagyon szerethető, hívő ember. Olyan értéket közvetít, amely erősíti a hagyományaink megőrzését, erősíti hazaszeretetünket, közösséget alakít, melyben a párkapcsolatok kialakítását is elősegíti. Életszemléletével, példamutatásával formálja a fiatalok identitását, stabilitását. Szabadidejét– melyet amúgy szeret tevékenyen tölteni, legyen szó kertművelésről, barkácsolásról, lovaglásról – nem kímélve mindenki örömére nemcsak a legtehetségesebbekkel, illetve legfiatalabbakkal foglalkozik. Számára fontos, hogy az idősebb korosztály is megtalálja örömét a néptáncban, ezért például heti 2 alkalommal az Ürömi Öröm Néptánc csoport Botladozók csoportjában tart néptánc próbákat nagy türelemmel, ahol az ötven év feletti résztvevőkkel foglalkozik – mindenki örömére.
Gorove László 62 éves, légimentő-orvos, a Magyar Légimentő Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Felszentelt diakónus az Esztergom-Budapest egyházmegyében. Öt gyermeke van, és már 12 unoka büszke nagypapája. Több mint húsz éve feleségével, Krisztával szabadidejükben segítik házaspárok életét. Már több, mint 1500 párt készítettek fel a házasságra jegyesoktatás keretében, melynek módszertanát ők alakították ki. Amíg a magyar válási arány 50% fölött van, ez a tőlük kikerülő párok esetében mindössze 4%. Munkájukhoz már segítők is csatlakoztak, akik az általuk kidolgozott módszertant használják. Alapítói és vezetői a Családok Jézusban közösségnek, ami házaspárok számára szervez különböző lelki programokat. Céljuk a házastársi kapcsolat megújítása, megerősítése, ezáltal a társadalom alapegysége, a család biztos alapokra helyezése. Felismerték, hogy mennyire fontos az utánkövetés, azaz a párok kísérése azután is, hogy összeházasodtak. A jegyesoktatás során megteremtik azokat az alapokat, amelyek aztán elvezetik a párt az oltárig. De megértették azt is, hogy az elsajátított, de főként elméleti tudást majd ezután, a házasság során kell a fiataloknak „aprópénzre” váltaniuk. Nem jó, ha a házaspár úgy érzi, egyedül maradt a problémájával, amit önerőből képtelen megoldani. Ehhez nyújt segítséget, kapaszkodót a Családok Jézusban Közösség, ahol rendszeres programok szervezésével egymást segítik, támogatják a résztvevő családok.
Járosi Péter, mint sportpedagógus kezdte pályafutását, majd sok egyéb tevékenysége mellett, az elmúlt 20 évben társaival megalapozta és kiépítette a magyar sárkányhajó amatőr sportot és szabadidős tevékenységet. Ő a Magyar Sárkányhajó Szövetség megválasztott vezetője immár hosszú évek óta, alelnöke a Nemzetközi Sárkányhajó Szövetségnek, valamint az idén választották újra az Európai Sárkányhajó Szövetség első alelnökének. Magyarországon tavaly az ő vezetésével és személyes irányításával rendezték meg Szegeden, több mint hatezer versenyző részvételével a 11. IDBF Sárkányhajó Klub Legénység Világbajnokságot, ami a mai napig az egyik legnagyobb sportrendezvénye volt hazánknak és a nemzetközi szövetségnek. A világbajnokságot a sárkányhajósport történetének legnagyobb létszámú és legjobban szervezett világversenyeként tartják számon. Minden korosztályhoz olyan lelkesedéssel és szeretettel fordul, amely kihozza belőlük az érdeklődést és a legjobb teljesítményt. Nem csak kiváló aktív sportoló, pedagógus, példaértékű vezető személyiség, hanem olyan férfi, aki példamutatásával a következő generációknak is megmutatja, hogy lehet másképpen is csinálni a dolgokat, mint amit a mai kultúra beleéget a fiatalok többségébe. Mit is mutat a fiataloknak? Kitartást, empátiát, következetességet, fókuszt, igényt a becsületességre és tisztességre, hogy megbecsülni kell mindenkit, s abban a hitet is megadja nekik, hogy a munka és az összefogás az nem valami eretnek dolog, hanem az ember alapvető ösztönén alapuló cselekedet.
Dzsúdómester, karate-edző, a Testnevelési Egyetem Küzdősportok Tanszékének tanszékvezető tanára, a Magyar Egyetemi Főiskolai Sportszövetség Hajós Alfréd Aranyplakettjének, az Egyetemi-Főiskolai Sportért díj díjazottja, hatdanos “türelemmester”. Évtizedek óta fáradhatatlan lelkesedéssel és türelemmel tanít óvodásokat, kisiskolásokat, egyetemistákat és fekete öves mestereket a világ minden tájáról. Arra tanít, hogy miként kell nevelni és tanítani a kicsiknek az életet a dzsúdó által. Pedagógiai módszerének középpontjában az áll, hogy mindenki fejleszthető úgy testileg, mint lelkileg és pszichésen, csak meg kell találni hozzá a kulcsot. Nem vagyunk egyformák, tiszteletben kell tartani a különbözőségeket, az embereket nem egymáshoz, hanem saját magukhoz kell mérni, hogy a korábbi énjükhöz képest mennyit tudtak fejlődni. Ehhez persze óriási türelemre, figyelemre és emberszeretetre van szükség. Tanítványaiban alapvető képességeket fejleszt. A megküzdésképesség növelésével például a gyerekeknek a küzdősporton keresztül tanítja meg a betegségekből való gyógyuláshoz is szükséges hozzáállást: „hogy minden fejben dől el”, hogy a fájdalomtűrés a fejlődés természetes velejárója. Tudatosan mozdítja ki őket „komfortzónájukból”, hogy az életben se a kényelmet és a könnyebb utat válasszák, hanem úrrá legyenek a nehézségeken. Kitartásra, a cél érdekében vállalandó kényelmetlenségek elviselésére tanítja őket – azaz végső soron a való életre. Tanítványai hálás szívvel gondolnak rá, mert a küzdősporton keresztül olyan képességek birtokába jutottak, amit mindenhol kamatoztatni tudnak.
A Vissza a Vadonba Gyermekfejlesztő és Szülősegítő Központ megalkotója, TSMT terapeuta, sí- és korcsolyaoktató, szabadtüdős búvároktató. Szerinte egy erdőben eltöltött óra apával vagy anyával sokkal többet ad, mint bármilyen más, a mai világot ellepő, digitális kütyü által adott inger. Élmény- és emlék-gyáros, ebben nagy segítségére van saját gyermekkora, amelyet a hétvégi telken, vagy az erdőben töltött. Ezért nagyon hálás a szüleinek. Olyan egyedi programokat kínál a természet nyújtotta kihívások segítségével a mai családoknak, amelyekben valóban megtalálhatják önmagukat. A Központban állandó lakóként Tigris, a macska és vendégszereplőként Pipacs, a kutyája is segíti a munkát. Az állatok simogatása, babusgatása a gyermekek és a szüleik számára is szorongásoldó hatással bír, ellentétben az okostelefonok üveglapjával. 3 gyermek édesapja, akik együtt nőnek a Vadonnal és azok táboraival. Akik korcsolyázás, síelés, erdei kerékpározás és búvárkodás közben természetes módon, zsigerből segítik azokat a gyerekeket, akik valamiért náluk gyámoltalanabbul mozognak a természetben. Hisz a természetben található, végtelen lehetőségekben, ezeket gyermekfejlesztésre használja, legyen szó figyelemzavarról, dyscalculiáról, hypotoniáról, vagy bármilyen fejlődési elmaradásról. A gyerekekkel végzett közös munka a természetben számára és a gyermekek részére is nap mint nap olyan élményt ad, amely a szabadtéri gyermekfejlesztés eleddig kevéssé kitaposott ösvényeit egyre szélesebbre tárja.
Néptáncoktató, 1970 óra az erdélyi néptáncélet meghatározó személyisége, generációk tánctanára. Akkor is bátran vállalta mindezt, amikor a néptánc szeretete még bűnnek számított. Majd minden csíkszeredai nagyvállalatnál tanított, rendületlen hittel és szeretettel. Minden délutánját a dal- és táncoktatásnak szánta, sokszor anyagi juttatást sem kapott. Biztosan állíthatjuk, hogy akkori munkája – azokban az időkben – a megmaradást szolgálta nagyon sok erdélyi magyar közösség számára. Alapító tagja és táncosa volt a Hargita Állami Székely Népi Együttesnek, majd a jövendő táncosok nagy része is az ő növendékei közül került ki. Munkája elismeréseként 1999-ben Kacsó András-díjat, 2006-ban Bartók Béla-emlékdíjat kapott. Szakmai munkája példaértékű, lelkiismeretesen, következetesen végzi, nagyfokú hivatástudattal. Hittel és szenvedéllyel tanítja az ifjú nemzedéket, fegyelmet, tartást tanítva, mely az élet minden területén hasznosul. Korábban így nyilatkozott: „Nem kell mindenkiből táncos legyen, az alapokat tanulják meg, legalább a magját meg kellene tartani a régi értékeknek. Ez a miénk.”
Szemészsebész-szakorvos, a Calasanctius Ösztöndíj Alapítvány megálmodója, az amerikai magyar élet egyik prominens alakja, a Köztársasági Érdemérem kitüntetettje, tiszteletbeli konzul. Eddig több mint 200 magyar fiatalt segített hozzá amerikai diploma- vagy munkatapasztalat-szerzéshez, miközben motiválja őket arra, hogy Magyarországra hazatérve legyenek ők az etikus üzletvitel képviselői életük minden területén, így idézve elő pozitív változásokat a magyar társadalomban. Tette és teszi mindezt humorral, bölcsességgel, nagyvonalúan. Szilárd erkölcsi és morális értékrendje mentén bőkezűen támogatja az amerikai magyarok közösségei számára rendkívül fontos szervezeteket a külhoni cserkészettől, a kulturális eseményeken keresztül a helyi alapítású magyar házakig. Saját maga fogalmazta meg küldetését, ami az ösztöndíjprogram jelmondatává is vált: „Gazdagodj meg, légy sikeres, élj takarékosan és adj vissza a környezetednek.” 4 gyermek édesapja, számtalan gimnazista segítője példamutató életvitelével és azzal a hittel, melyet maga is követett annakidején, miszerint „bárki meg tudja csinálni”.
Aki elkötelezett! Erőszava az Elköteleződés. Budapesti V. danos Taekwon-do Mester, személyi edző, ITF Szövetségi Kapitány, a Zen Power Sport Klub alapítója. 1999-ben pár társával megalapította a Sasok Sportegyesület Taekwon-do Szakosztályát, 2001-ben pedig a Sasok Taekwon-do Alapítványt. Előbbinek vezetőedzője és elnökségi tagja, utóbbinak kuratóriumi elnöke volt. 2014-ben a Magyar ITF Taekwon-do Szövetség Válogatott Szövetségi Kapitányává választották. Tavaly önállóan megalapította a Zen Power Taekwon-do Klubot, hogy tovább vihesse azt az edzői és fejlesztési vonalat, amellyel elsősorban az új generáció oktatására helyezi a hangsúlyt ovis és iskolás csoportok keretében. Itthon az elsők között vezetett be egy kifejezetten gyermekeknek, az ITF által kifejlesztett Taekwon-do oktatási metódust, a TKD Kids programot. Az elmúlt 22 edzői éve alatt Csabi Mester a gyerekek harcművészeti oktatásának kötelezte el magát, és számtalan kisgyerek vált sikeres sportolóvá és versenyzővé az ő szárnyai alatt. A jelölés időszaka alatt érezhető volt tanítványai részéről a közösségi összefogás, ahogy egyre többen és többen jelölték Mesterüket a díjra.
Aki felelősséget vállal! Erőszava a Felelősség. Mátészalkai történelem tanár, a Képes Géza Általános Iskola tanára, helytörténész, a Mátészalkai Művészetbarát Egyesület elnöke. Egyedülálló pedagógus, akinek a pedagógia munkássága messze túlmutat az iskolai kötelező tananyag átadásán. Minden óráján halk klasszikus zene szól. Olyan történelemszemlélettel vértezi fel diákjait, amivel egész életükre megtanulják becsülni az értékeket. Közéleti munkájának minőségét megjelent könyvei, az általa szerkesztett Mécsvilág lap, helytörténészeti munkássága, országosan és nemzetközileg elismert művészek, tudósok elismerései vagy a Pannon példakép díj is jól érzékeltetik. Kávéházat álmodott, ahol a művészet, az irodalom, a helytörténet, a kultúra művelői és „fogyasztói”, az érdeklődő helybeliek személyesen találkozhatnak. A Pódiumbeszélgetések olyan remek találkozásoknak adnak otthont és keretet, amely Mátészalkát kulturális központi szereppel ruházza fel. 1994-ben – akkori alsós tanítványokból és barátok gyermekeiből – szervezte meg Európa legfiatalabb rock zenekarát, a Kölyök Band-et. A zenekar dalszövegeit és sok esetben a zenéit is ő írta. Később az apa és fia által együtt írt Keserű pohár című lemezen pl. Hobo, Somló Tamás és Takáts Tamás énekelték az általa írt dal szövegét. Az életét teszi rá, hogy megteremtse Mátészalka lakosai számára a legmagasabb szintű, katartikus kulturális élményt, mert szerinte mindenki ezt érdemli.
Aki akarattal és szívvel él! Erőszava az Akarat. Rostás Árpád Magyar Örökség- és Pro Architectura- díjas restaurátor és vándorasztalos. Már több mint 200 kastélyban restaurált. Az országház faburkolata, a versailles-i kastély parkettája, konzolasztala és tükre, a Louvre ablaka, csak néhány abból az ezer munkából, amin szintén dolgozott. Jelenleg Rómában, a Vatikánban vár rá egy restaurátori megbízás. Már két bölcsőt is készített az angol királyi családnak. A királyi kiságy mintegy három hónap alatt készült el, anyaga tölgyfa, 200 éves diófa borítással, gyönyörű intarzia-faberakással, esztergamunkákkal, faragott, aranyozott kis koronával ékítve, 3000 éves egyiptomi technikával kivitelezve. Munkái mellett mindig fontosnak tartotta, hogy tudását továbbadja az utókornak, elsősorban a hozzá hasonló sorból származó gyermekek részére. Éveken keresztül több tábort, és karácsonyi ajándékozást szervezett hátrányos helyzetű gyerekeknek. Táboraiban több, mint 7000 gyermek ismerkedhetett meg az asztalos munka szépségeivel, és látott példát Árpád életén keresztül, hogy van kiút a kilátástalanságból, sok munkával, és szorgalommal boldogulni lehet ezen a földön. A Somogyvári Széchenyi kastély lépcsőházát az ott élő állami gondozott és sérült gyermekek bevonásával restaurálta, mely munkának várhatóan még lesz folytatása. Ezért a munkáért Nívó díjat kapott a Rostás Árpád Katedrális Alapítvány.